Ismerje meg Dalmáciát és VIR szigetét
Dalmácia, Horvátország egyik legnépszerűbb idegenforgalmi régiója. Természeti szépségeivel kiemelkedő turisztikai élményt nyújt Horvátországban. Számtalan látnivalóval, vadregényes szigetekkel, „Adriakék” tengerrel, állandó napsütéssel, történelmi emlékekkel, finom dalmát ételekkel várja vendégeit. Vir, Dalmácia észak-nyugati részén található 27 km-re Zadartól és a zadari szigetvilág 300 szigetének az egyike. Vir szigetet egy híd köti össze a szárazfölddel, partján egyaránt megtalálhatóak a homokos és kavicsos strandok, melyek ingyenesen vehetők igénybe. A sziget neve egy volt dalmáciai tájszóból, az „ueru” szóból származik, ami magyarul „legelőt” jelent. Előnyös elhelyezkedésének köszönhetően gyorsan el lehet jutni innen népszerű horvátországi kirándulási helyszínekre, mint például Paklenica, Kornati, Plitvicei tavak, Krka vízesés, … A sziget optimális fekvésének és mediterrán éghajlatának köszönhetően már elő-, és még utószezonban is kiváló strandolásra és napozásra is.
A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Vir szigete 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely Dalmácia részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 358, 1910-ben 662 lakosa volt. Miután a jobbágyságot már 1848-ban megszüntették a viriek 1903-ban meghatalmazottaik Ante Vučetić és Mate Subotić révén megkezdték a szigeten élő 89 család számára a tárgyalásokat a Bakmaz család örököseivel a földek megvásárlásáról. Ezek eredményeként 1908. augusztus 5-én megszületett az egyezség, mely szerint Augusta Obradović (született Bakmaz) eladja a szigetet a helyieknek. A pénzek megfizetésének folyamata (családonként 12000 korona) 1914-re fejeződött be.[2] Mivel az adásvételi okmányt 1908. augusztus 13-án írták alá az esemény tiszteletére a viriek minden évben megtartják a “Virska Noć” ünnepét, amely a legjelentősebb kulturális esemény és vigadalom a turistaszezon során, a szigeten. 2013. augusztus 13-án az esemény tiszteletére emléktáblát is avattak, melyen az akkori családok nevei is fel vannak sorolva. Az I. világháborút követően Vir előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szigetre bevezették az elektromos áramot és kiépítették az úthálózatot. Nagy esemény volt Vir életében 1976-ban a szigetet a kontinenssel összekötő híd átadása, mely teljesen kiváltotta a korábbi kompközlekedést, de fellendítette a turistaforgalmat is. Egymás után épültek fel a nyaralók és a gazdasági fejlődéssel a sziget benépesülése is egyre nagyobb méreteket öltött. 1992. december 30-án életbe lépett a Horvát Köztársaság közigazgatási átszervezéséről szóló törvény, mellyel Vir a hozzá tartozó Lozice, Torovi településekkel és a kis Školjić-szigettel együtt önálló község lett. Vir község önkormányzata 1993-ban alakult meg. Vir ma is dinamikusan fejlődik, lakossága ugrásszerűen nő. 2011-ben több mint 3 000 lakosa volt.
Vir sziget adatai:
-
- Horvátország 20. legnagyobb szigete
- Zadar régió 8. legnagyobb szigete
- Területe 22,4 km2
- Partszakasz hossza 31,4 km
- Leghosszabb része 10,2 km
- Legszélesebb része 4,2 km
- Legkeskenyebb része 385 m
- Legmagasabb pontja 116 m (Barbenjak domb)
- Lakossága 3 032 fő (adat: 2011)
- Népsűrűség 72 fő / km2
- Híd hossza 378 m (épült 1974 – 1976)
- Horvátországi szigetek száma 1 246 db (adat: Horvát Hidrográfiai Intézet térképészeti osztálya 2000. év)
Vir sziget megközelítése:
Letenye >> Zagreb >> Split felé >> Zadar felé >> Zadar I. kijáratnál Nin felé >> Gornij Policnik >> Policnik >> Murvica G. >> Murvica (Metro áruház) >> Brisevo >> Zevara >> Nincki Stanovi >> Nin >> Privlaka >> Vir (mára megépült az út is, ami a táblákat figyelve, egyenesen Vir-re hoz. Ez lerövidíti az utat és kikerüli Privlakát.)
Dalmáciát az Adria igazgyöngyének nevezik. Vir szigeten felfedezheti az érintetlen természetet, vagy élvezheti a nagyvárosok zsúfoltságát egyaránt. Felszínén az erdős részek, köves legelők, mediterrán növényzetek váltják egymást, füge- és olajfákkal díszítve. A tengerpart is változatos képet nyújt, az északi köves, sziklás part váltakozik kavicsos, homokos partszakaszokkal. Érdemes vásárolni búvárszemüveget pipával, békatalppal, mert csodálatos a víz alatti világ a kristálytiszta vízben.
A szigeten nincs benzinkút. Lehet az autópályán tankolni, illetve Zadarban vagy a Nin-i kijáró mellett. Nagyobb bevásárlásra a Zadarban található Metro, Getro, Centar Mercator, Interspar, Lidl, … van lehetőség, melyek árai hasonlóak a hazai árakhoz. Érdemes ellátogatni Vir központjába, ahol a bazársoron viszonylag olcsó, ajándéktárgyakat lehet vásárolni. A kikötőben csodás halászhajók és kiváló éttermek találhatók.
Vir sziget látnivalói:
A sziget déli partján a Kozjak-foknál építették fel a 14. században a velenceiek a helyiek által Kaštelinának nevezett várukat, melyet a növekvő török veszély hatására a 16. században megerősítettek és korszerűsítettek. A vár két erős toronnyal és három emelet magas falakkal rendelkezett. Az északi tornyon, a nyugati oldalon Velence jelképe a szárnyas oroszlán volt látható. Alsó részén nyolc, kőből faragott lőrés volt. A déli torony bejárati kapuja felett három nemesi címer volt látható, a Molin, a Michiel és a Grisogono családoké. Falainak egy része, köztük a két torony maradványa ma is tekintélyes magasságban állnak.
A Keresztelő Szent János templom a 13–14. században épült. Román stílusú épület négyszög alaprajzzal, félköríves apszissal. A Szent György plébániatemplom felépítése előtt ez volt Vir plébániatemploma. Körülötte ma is használatban levő temető található, így ma temetőkápolnaként működik. 1996 és 1998 között teljesen felújították, ekkor építették a homlokzat fölé a harangtornyot.
A Szent György plébániatemplomot 1845-ben építették a középkori (12. vagy 13. század) azonos titulusú templom alapjain. A templom egyhajós épület, hátsó részén négyszögletes sekrestyével. Mellette 1937-38-ban épített harangtorony áll. A torony teteje a II. világháború során súlyosan megsérült, 1959-ben állították helyre. A sziget közepén a Bandira-hegyen találhatók a 12. és 15. század között épített Szent György templom alapfalai. A templom egy kisméretű egyhajós épület volt félköríves apszissal. Közelében találhatók a liburnok által az ókorban épített erődítmény romjai.
A Szent Miklós templom alapjait ma aszfalt borítja a hajóállomásnál levő turisztikai iroda közelében. A templom a 13. – 14. században épült. Komoly tervek vannak a templom szakszerű feltárására, mely után sokkal többet lehet majd róla tudni.
A sziget északi részén a Smratine nevű helyen található a Szent Márton templom maradványai. Közelében emberi csontokat találtak, amely a körülötte egykor volt temetőre utal. Itt is régészeti feltárás szükséges a további információkhoz. Smratine területén a paleolitikum idejéből származó kőszerszámokat is találtak, noha a terület régészeti kutatása még nem történt meg.
A liburnok ókori nekropoliszát rejtik a Gračić-Križica-Gajine között található halomsírok. További ókori sírhalmok találhatók a Streljevac és a Vranjak-hegy között és magán a Vranjak nevű magaslaton is. A liburnok egykori erődített településének maradványai találhatók a sziget északi részén Gajon a Gradina nevű helyen.
A világítótornyot 1881-ben építették a sziget délnyugati partján a Rasovača- és a Meka-öböl között. Az akkoriban épített legnagyobb kelet-adriai világítótornyok közé tartozik, ebből a típusból mintegy ötvenet építettek. Az utóbbi időben teljesen automatizálták, de addig állandó kezelőszemélyzete volt, akinek a családja is ott lakott és minden nap körbejárva ellenőrizte a tornyot, hogy az hiba nélkül működjön. A II. világháború idején itt volt az antifasiszta erők egyik bázisa, akik innen tartották a kapcsolatot a szárazföldi és a Molat-szigeti partizánok között. 1944-ben bosszúból lerombolták a megszálló németek, de a háború után újjáépítették és 1950-ben újra átadták. Magassága 21 méter, látótávolsága 11 tengeri mérföld.
A viri híd a sziget fejlődésének legjelentősebb előmozdítója. Építése 1974-ben kezdődött és 1976. április 26-án adták át a forgalomnak. Az ívhíd hosszúsága 378 méter, amely kilenc tartóoszlopon nyugszik és további kettő a híd végeinek töltésébe van beépítve. Ma a sziget egyik fő látványossága.